Hamarosan kiteljesedik az önvédelem és a magántulajdon védelme is.

 

 

 

Összegzés:
- Az új Btk. teljesen újraszabályozta a jogos védelem intézményrendszerét
- A védekezésnek nem kell arányban állnia a támadással: ha ököllel támadnak ránk, akkor akár késsel is visszatámadhatunk
- A támadással járó kockázatot a támadónak kell viselnie
- A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna
- Az új Btk. 2013. július 1-jén lép hatályba

 

 

Az új Büntető törvénykönyv (Btk.) hamarosan hatályba lép, ezért hasznosnak tartom átnézni, hogy milyen szabályozás vonatkozik az új törvényben az önvédelemre és a magántulajdon védelmére (jogos védelem), mennyiben változott meg a törvényi rendelkezés a régi (jelenleg hatályos) Btk-hoz képest.

 

A jogos védelem új szabályait az Alaptörvénnyel együtt lehet csak értelmezni, az Alaptörvényből kell kiindulni, mivel ez tartalmazza azokat a szabályokat, amely alapján meglehetett alkotni a jogos védelem, és a magántulajdon védelmére vonatkozó büntetőjogi szabályozást. Hogy be lehessen vezetni az új szabályozást, ahhoz az kellett, hogy alaptörvényi (alkotmányos) szinten rendezve legyen a személy, és a tulajdon védelme. Az Alaptörvény ennek eleget tett.

 

Az Alaptörvény V. cikkének értelmében mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

 

Ezzel az alaptörvényi rendelkezéssel a jogos védelem alkotmányos szinten került elismerésre. A jogos védelemnek a részletszabályait nem az Alaptörvény adja meg, hanem majd az új Btk., az Alaptörvény csak a sarokpontokat jelöli ki, a Btk. ezen sarokpontok között mozoghat. A rendelkezés értelmében  jogos védelemre nem kizárólag a személy elleni támadás esetén kerülhet sor, hanem a tulajdon védelme érdekében is.

 

Az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-jén lép hatályba.

 

Az alaptörvényi rendelkezések után nézzük meg, hogy mit tartalmaznak az új büntető anyagi jogi szabályok. A jogos védelem szabályozása a megelőző jogos védelem intézményével kezdődik. Az új Btk. ebben a korábbi, jelenleg hatályos szabályozáshoz képest eltérést nem mutat, a jogalkotó ezeken a szabályokon nem változtatott, vagyis a megelőző jogos védelem akkor nem lesz büntethető, ha olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben védekező vagy más személye vagy javai ellen irányulhat. Fontos különbséget tenni a jogos védelmi helyzet és a megelőző jogos védelem között: a jogtalan támadással nem elhárító cselekmény, hanem megelőző jogos védelmi cselekmény, vagy eszköz áll szemben. Az eszköz használata csak akkor lehet jogszerű, ha az élet kioltására egyáltalán nem alkalmas.

 

Fontos eltérés a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy nem büntethető az a cselekmény, amelyet a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Az egyik leglényegesebb rész itt következik: a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

 

  • azt személy ellen
    • éjjel
    • fegyveresen
    • felfegyverkezve vagy
    • csoportosan

követik el

  • az a lakásba
    • éjjel
    • fegyveresen
    • felfegyverkezve vagy
    • csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy

  • az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

 

Támadáson a védett jogi tárgy emberi magatartással történő sértését, illetve fenyegetését kell érteni.

Fegyveresen követi el a bűncselekményt az, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az előzőekben meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el.

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

 

A fenti feltételeknek nem együttesen kell fennállniuk, hanem elég ha az egyik megvalósul. Az új Btk. megfogalmazásában a jogtalan támadás elhárításának a kockázatát az új szabályozás értelmében a jogtalan támadónak kell viselnie, és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni. Továbbra sem lesz büntethető az, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. Az új Btk. hatályba lépésével akár a személyi, a javak elleni, akár a közérdekre támadóval szemben fel lehet lépni akár még nem is arányos eszközzel. Tehát egy ököllel támadóval szemben kést, husángot, vasvillát lehet ragadni. A megtámadott személy akár az engedéllyel tartott lőfegyverét is használhatja. A szabályozás egyértelműen a megtámadottat védi: a bűnözőnek fel kell készülnie, hogy egy betörés alkalmával akár az életét vesztheti jogos védelem miatt.

 

A jelenlegi szabályozás szerint a bíróságoknak egyedileg, minden esetben kellet vizsgálnia azt, hogy az önvédelem jogos volt-e, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve eddig a szabály az az volt, hogy ha valakivel szemben például a személye ellen támadást alkalmazott valaki, akkor olyan arányban kellett védekeznie, amilyen a támadás maga volt. Tehát ha valakit ököllel kezdtek el verni, akkor nem lehetett ellene késsel fellépni, mert a támadással nem állt arányban a védekezés. Azt meg kell jegyezni, hogy a jelenleg hatályos Btk. jogos védelemmel kapcsolatos rendelkezéseit 2009-ig a bírói gyakorlat fokozatosan tágította, míg 2009-ben markáns változtatásokra került sor a szabályozásban. Például 2009-ig kötelezettség volt a kitérés a jogtalan támadás elől.

 

A korábbi években számos olyan büntetőeljárásra került sor, amikor a megtámadott megsebesítette a fegyvertelen támadót, ezzel túllépve a jogos védelem jogi kereteit. Az ilyen ügyek általában felmentéssel zárultak, de volt rá példa, hogy valakit több évnyi börtönbüntetésre ítéltek. Így járt az a panziós is, aki a fekete seregnek nevezett banda rátámadó tagjaira rálőtt.

 

A jelenlegi szabályozás értelmében a megtámadottnak kellett bizonyítania a jogos védelmet, úgy az új Btk. hatályba lépésével nem a megtámadottnak kell bizonyítania.

forrás: http://jogiq.com/hamarosan-kiteljesedik-az-onvedelem-es-a-magantulajdon-vedelme-is/

Helyünk a nagyvilágban

Testvértelepüléseink

Falugondnok Facebook oldala

Falugondnok Facebook oldala

Bag Wiki

Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Aszódi
Jogállás nagyközség
Polgármester Jamrik László (független)
Irányítószám 2191
Körzethívószám 28

Véletlen kép a galériából

muharay_elemer_nepi_egyue_20160312_1300985740.jpg